Hévíz: Felüdülés testnek és léleknek

A természet egyedülálló ajándéka önmagában is vonzerőt jelent, hazai és külföldi látogató egyaránt szívesen feledkezik rá a tündérrózsákra, mártózik meg a gyógytóban, mely testnek és léleknek is felüdülést jelent.

A természet adta kincs meghatározza a város és az ott élők mindennapjait.
A tó, a maga 4,4 hektáros felületével a világ legnagyobb fürdésre alkalmas meleg vizű gyógytava. A parton, a vízben töltött üdítő órák után érdemes hosszabb túrára vállalkozni, hiszen nem csak a belvárosban akad látnivaló: a kulináris élvezetekre fogékony vendégek sétát tehetnek például Egregy szőlői és borospincéi között, ahol egy Árpád-kori templomot is megcsodálhatnak.

Az adottság önmagában nem elég, folyamatos a megújulás, a fejlesztés a településen, a tó körül, és időről időre számtalan, a szellemi felüdülést szolgáló kulturális program is várja a Hévízen pihenőket.

Jelenleg a belváros szépítésén munkálkodnak a szakemberek, de a fedett fürdőre ugyancsak hasonló sors vár – egy ötmilliárdos beruházásra készülnek a településen – és a buszpályaudvar is költözik idővel, helyén zenepavilon, színpad, ivókút kap majd helyet sok egyéb más mellett, említette Vértes Árpád polgármester a közeljövő terveit.

– Rendkívül fontos mindemellett a közbiztonság, hiszen, ha az nincs meg, még egy szál virág illatát sem élvezheti az ember nyugodtan – fogalmazott. Hozzátette, ennek érdekében kamerarend szert építettek ki, ennek is köszönhető, hogy szerencsére több mint tíz éve nem történt erőszakos bűncselekmény a városban. – Fontos, hogy a város virágos és tiszta legyen. Az egyedülállóan értékes tó, nagyon helyesen, állami tulajdonban van, a város 26 százalékos kezelői jogot tudhat magáénak: a hévíziek ebből élnek, az államnak adóbevétele származik belőle, közös érdek tehát, hogy fejlődjön.

Hatos Endre, a tófürdő vezetője is egyetért ezzel.

– Állandó akciókkal várjuk a vendégeket, különös tekintettel a többletszolgáltatásokra: különböző bónuszajánlataink vannak, színesebb a wellness-kínálatunk, igyekszünk tehát a vendégek érdeklődését felkelteni, fenntartani – mondta tájékoztatásképpen.

Ami a látogatók nemzetiségét illeti, az elmúlt években változott az arány, lassan a hazai turisták felé billen a mérleg nyelve. Az országhatáron túlról érkezők közül a korábbiakhoz képest csökkent a németek, az osztrákok, a hollandok száma, viszont egyre több dán, cseh, lengyel, orosz és francia keresi fel a tavat.

Akárhonnan is utaznak a zalai fürdővárosba, a vendégszeretettel a többség maradéktalanul elégedett, ezt mutatják a kérdéseinkre kapott válaszok. A parkolással azonban sokaknak meggyűlik a baja, és több szórakozási lehetőséget óhajtanának a látogatók. Hévízen persze alapvetően a gyógy-idegenforgalom a meghatározó. Ennek köszönhető például az, hogy kevésbé érződik a gazdasági válság hatása, hiszen az a beteg, aki az ágyból is nehezen kel fel, ám két-háromhetes kúra után egész évben panaszmentes lesz, megtalálja a módját, hogy eljöjjön és kezeltesse magát. Legfeljebb nem három- négycsillagos szállót választ. Ezzel együtt is kevesebb a látogató, legyen szó betegről vagy felüdülést kereső vendégről, említette dr. Hegedűs Lajos, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház ügyvezető igazgatója.

– Amit tehetünk, az az, hogy őrizzük a színvonalat. Mindent megteszünk azért, hogy aki idejön, az szép környezetet találjon és segítőkész, szakértő személyzetet. Nagy előrelépést jelentett a tófürdő rekonstrukciójának tavaly év végi befejezése – mondta az ügyvezető igazgató. Hozzáfűzte, az új épület majd a Festetics fürdőház nevet kapja, erről egyeztettek a Festetics családdal is.

– Sokat teszünk a várossal együtt azért is, hogy ne csak a testet, hanem a lelket is gyógyítsuk, rengeteg kulturális programot kínálunk. Mivel a belváros rekonstrukciója tart még, így a Hévíz Marketing Egyesület szervezte augusztusi zenei programoknak a tófürdő előtti tér ad majd otthont. A közel 400 fő befogadására alkalmas színházteremben több kulturális és szakmai programot is tartunk. Idei újdonságunk volt a holdfényfürdőzés, vagyis nyáron, telihold idején éjfélig tartunk nyitva.

A tó körül járva megszólítottunk néhány pihenőt, miért kamerarendéppen Hévízre jött üdülni és milyennek találja a várost, a gyógyerejű tavat?

Pintér Lászlóné népes baráti társasággal érkezett Budapestről, nem is akárhogyan: gyalog, hiszen a kis csapat kék túrán vesz részt.

– Napközben nagyon sokat gyalogolunk, ezért igencsak elfáradunk, gondoltuk beiktatunk egy napot, amikor csak fürdünk és lógatjuk a lábunkat. Éppen Hévízen jutott az eszünkbe ez a gondolat, bár korábban még egyikünk sem járt itt. Ami azt illeti, inkább az idősebb korosztálynak való a fürdő, nekünk csak egy különleges hely, amit egyszer mindenkinek látni kell. A parkolás drága, ahogy a belépő is, folytatta Pintér Lászlóné, bár az is igaz, csendes és nagyon ápolt a város és a fürdő.

Az egész csapat inkább Balaton-párti, de úgy gondolták, nem szabad kihagyni a világhírű Hévízi-tavat sem a túrájukból.

– Ha lenne egy úszómedence belül, kifejezetten csak úszásra, akkor egy rossz szavam se lehetne. Igaz, így mindennel. Bodrogi Istvánné szintén kisebb társasággal üldögélt, s szárítkozott, mikor megszólítottuk. – Kellemes a víz, most jöttünk a fürdésből. Tizenöt éve rendszeresen visszajárunk egy népes társasággal Hévízre, s ha betartjuk, amit az orvos javasol, akkor valóban érezhető a tó gyógyhatása: miután itt töltünk egy hetet, utána egy évig szinte teljesen megszűnnek a panaszaink – mondta el, s ezt bizonyítandó megmutatta milyen gyorsan pattan fel a nyugágyból már pár napos fürdés után is, s több nyaralótársa is osztotta a véleményét és tapasztalatát.

– Ízületi és derékfájdalmak miatt jövünk főleg, ebben a korban sajnos már a nyugodt ülés is fáj, de itt amellett, hogy gyógyulunk, ki is kapcsolódunk. Szemet gyönyörködtető a táj, a város is rendezett, igazán ki tudjuk magunkat pihenni mind testileg, mind lelkileg – folytatta a kiskunhalasi asszony, aki nem tagadta, bár a távolság nagy és találna közelebb is fürdőt, nem hagyná ki a látogatást egy évben sem.

– Rendszeresen járunk Hévízre fürödni, mivel a közelben üdülési jogunk van. Mikor megvettem még húsz évvel ezelőtt, az egész család ellenezte, most meg azon megy a vita, hogy mikor jövünk már és miért nem maradunk tovább – mesélte Rácz István, aki Debrecenből jár minden évben a zalai tó mellé gyógyulni. – Az évek során megfigyelhettem, hogyan fejlődik a fürdő és a város, ám az utóbbit már néha túlzsúfoltnak érzem: túl sok az új hotel, s mindig valahol útfelújítás van, de játszóteret mégis alig építenek. A parkolás pedig katasztrofális, majdnem ezer forintba kerül a fürdőjegyen felül. Az étteremben viszont korrekt árakkal találkozhatunk, és elmondhatom azt is, ilyen jót nem eszem sokszor még otthon se, mint itt.

Több mint kétezer éve

A gyógytó a római kori emlékek szerint több mint 2000 éves múltra tekinthet vissza. Vize – mely a vízhozamnak köszönhetően három és fél nap alatt teljesen kicserélődik – oldott és gáznemű anyagokban egyaránt gazdag, a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén-karbonátos és enyhén radioaktív gyógyvizek legelőnyösebb tulajdonságait egyesíti. A víz, illetve a tó medrét borító gyógyiszap a reumatikus- és mozgásszervi betegség kezelésére kiváló.

Forrás: Zalai Hírlap
Szerző: Horváth Viktória, Péter Gyöngyi
Link: http://www.zalaihirlap.hu/nyaralohely/20100804_legkeveltebb_nyaralohely_...