Bemutatásra került a Zala Termálvölgye Egyesület a Vidékjáró magazinban
Lassan a végére érünk nyugat-dunántúli régiós túránknak, amelynek során most a Zalai Termálvölgye akcióterületét barangoljuk be.
Hírlevelünk minden számában bemutatunk egy vidékfejlesztési közösséget. Koncepciónk az „országjárás”: Budapesttől észak és nyugat felé haladva járjuk körbe az országot, a 156 hét múlva bekövetkező tervezett hazaérkezésig…
Következő állomásunk a Zala Termálvölgye Egyesület.
Történetük 2007. október 5.-én indult Zalaszentlászlón, ahol a résztvevők megalakították a Zala Termálvölgye Helyi Közösséget. Céljuk az volt, hogy közös stratégiát alkotva az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül jogosultságot szerezzenek közel egymilliárd forint helyi pályáztatására. A stratégia 2008 elején elkészült, s az időközben alakult Zala Termálvölgye Egyesület elnyerte a „LEADER Helyi Akciócsoport” címet, s vele a jogot stratégiája végrehajtására. Mindezt egy számos nehézséggel küzdő, ugyanakkor természeti értékekben gazdag, komoly turisztikai potenciállal bíró vidéken.
A Zala megye észak-keleti részén elhelyezkedő közösség a Zalaszentgróti- és az újonnan alakult Hévízi Kistérség területét fedi le. A két térség legnagyobb ellentmondását – egyben megoldásra váró legfontosabb problémáját – a gazdagság és a szegénység egyidejű jelenléte, az esélyegyenlőségi különbségek jelentik. A viszonylagos gazdagság alapját Hévíz és gyógytava köré épült európai hírű idegenforgalmi központ, a Balaton közelsége, a kehidakustányi termálfürdő dinamikus fejlődése és a sármelléki nemzetközi reptér lehetőségei adják. A térség 33 településéből 20 érintett Natura 2000 területek, konkrétan a Kis-Balaton, a Keszthelyi-hegység és az Alsó Zala-völgy által. A Zala-völgy egyfajta ökológiai folyosót képez, összekapcsolja az egyedi élőhelyeket és lehetővé teszi a növények és állatok mozgását. E vidék (különösen a láprétek, például a Vindornyai láp, Kis-Balaton) számos védett és fokozottan védett állat és növényfaj számára szolgál élőhelyül, kiemelkedő az értékes madárvilág. A nagymértékű talajerózió sajnos az egész térségre kiterjed, ám annak mezőgazdasági jellege miatt jelentős lehetőség áll a megújuló erőforrások (biomassza, biogáz stb.) hasznosításában.
Még ennél is fontosabb prioritás azonban a térségi együttműködések, szolgáltatások erősítése, melyek segíthetnének a társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek felszámolásában. A fejlett idegenforgalmukról híres települések mellett számos aprófalvas, napi nehézséggel és a fennmaradásukért küzdő település található e térségben. Utóbbiakra általánosan a lakosság kedvezőtlen korösszetétele, a települések gyenge lakosságmegtartó ereje, és a munkanélküliség jellemző. Az akcióterület egyedül a faipari ágazatban büszkélkedhet számottevő nagyüzemekkel, meghonosodott viszont a jobbára városokhoz kötődő szolgáltatóipar, ami ingázásra „kényszeríti” az itt élőket. A Balaton közelsége miatt a helybéliek munkavállalására jellemző a szezonalitás is. A vidék közutakkal való ellátottsága kettős. A hévízi részt keresztülszelő főutak jó megközelíthetőséget, de egyre növekvő forgalmat jelentenek. Ez a probléma az utak korszerűsítésével, elkerülő utak építésével csökkenhet. A zalaszentgróti rész közúti szerkezete és minősége kimondottan rossz. Jelentősen javította a térség megközelíthetőségét az M7-es autópálya kiépítése, melyhez hasonló változást eredményezhet a térséget egyedül északon részét érintő vasút villamosítása, korszerűsítése.
A helyi közösség területe hagyományosan mezőgazdasági vidék (szőlő, alma, méz stb.), több kézműves, népi kismesterségekkel foglalkozó szakember él errefelé. A térségben nagy az alma termesztésének és feldolgozásának hagyománya, nem véletlenül: itt az átlagosnál magasabb a gyümölcsök beltartalmi értéke. A térség kisparcellás, mozaikos szerkezetű szőlőhegyei a Balaton-felvidéki és a Zalai borvidék részét képezik. A háttértelepülések jó feltételekkel rendelkeznek a falusi vendéglátás, a bor-, a lovas- és a bakancsos turizmus területén. A mezőgazdaságra, a kézműves hagyományokra épített helyi termék előállítás és értékesítés tehát jelentős fejlődési lehetőséget hordoz.
A Zala Termálvölgye területén dicséretes a civilek munkássága, a 189 szervezet többsége az idegenforgalomhoz kapcsolódik. A 2002-ben alakult Hálózat az Integrációért Alapítvány működése során sokat tett a hátrányos helyzetű (elsősorban roma) emberek életkörülményeinek javítása, társadalmi, és munkaerő-piaci esélyegyenlőségének javítása érdekében. A térségből három projekt (a CELODIN Zalai Alapítvány „Hazatérés! - Fiatalok foglalkoztatása a Zalaszentgróti térségben” című, a Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Közhasznú Kft. „Irányító közmunkások a zalaszentgróti közfoglalkoztatásért” című, valamint a Zala Termálvölgye Egyesület „Fecskeház program - Felsőfokú végzettségű fiatalok falvakban történő letelepítésének egy lehetséges modellje” című projektje „Mintaértékű agrár-vidékfejlesztési programprojekt 2010” elismerő címben részesült a II. Európai LEADER Expón.
A HACS stratégiájának legfontosabb célja, hogy a Zala Termálvölgyében élők jól érezzék magukat, a program hatására erősödjön a térség versenyképessége, és olyan innovatív és komplex fejlesztések jöjjenek létre, amelyek megőrzik a természeti és kulturális értékeinket, a meglévő adottságainkra építenek, a fenntarthatóságot pedig a közös érdekeken alapuló együttműködések biztosítják.
Forrás: Vidékjáró magazin
Link: http://umvp.eu/?q=magazin/zala-termalvolgye
