Első helyen végzett a zalai csapat a böllérversenyen

Szentgyörgy böllérei a régi, jól bevált hagyományok szerint dolgozták fel a fél

A régi hagyományok a böllérversenyen is aranyat érnek. A korabeli szokásokat felidéző, nagyszülői recepteket használó szentgyörgyvári csapat megnyerte az országos kőröshegyi megmérettetést.

- A disznó feldolgozását, a hurka, kolbász, pecsenye régies elkészítését, a korabeli eszközök használatát, a terítést, a kínálást, az öltözékünket, egyaránt értékelte a zsűri - fogalmazott Ádovics István, aki feleségével, Dóber Gáborral és Illés Miklóssal alkotta a nyertes gárdát. - Hasonló rendezvényen még nem vettünk részt, ám otthon mindenki vágott már disznót, vagyis nem teljes laikusokként indultunk. Amúgy a meghívást a településünkön megrendezett fogathajtó versenynek köszönhetjük, melyen részt vettek a kőröshegyiek.

A Szentgyörgy böllérei nevet viselő csapat természetesen nem készületlenül indult útnak, még úgy sem, hogy nem győzni mentek.

- Amikor készültünk, az volt az elsődleges célunk, hogy műanyagot véletlenül se használjunk. Megkerestük például a régi, kinyomós hurkatöltőt, s a régi szokásokhoz igazodva szalmával próbáltuk pörzsölni a disznót. Sajnos ez utóbbi a nagy szél miatt nem sikerült, szükség volt a gázra.

Na de kezdjük az elején! Szóval a verseny szervezői az elmaradhatatlan fogópálinkával nyitottak, a csapatoknak ezután kellett levágniuk a disznókat.

- Első feladatként megsaccoltatták, hány kilós lehet az állat. A vágás után jött a pörzsölés, a tisztítás, majd a kettéhasítás. Minden csapatnak egy fél disznót kellett feldolgoznia. A kiírások szerint három kilogramm hurkát, kolbászt, s pecsenyehúst várt a zsűri. Mindezt a jól kipróbált, mi több, bevált recept alapján készítettük el. A borstól a majorannáig csak korabeli fűszereket használtunk, elfelejtve a boltban kapható különböző keverékeket. Mindent úgy csináltunk, mint otthon; készítettünk toros káposztát, resztelt májat, s krumpligombócot is. Érdekes volt számunkra, hogy tájegységenként mennyire változatos volt a menü, a csapatok a maguk bevált szokásai szerint rengetegféle étket készítettek. Nagyon eltért a kínálat mellett a fűszerezés is. A hangulatról pedig csak annyit: annak a helyi és különböző településekről származó borok jót tettek.

A zsűrinek tetszett és ízlett a Szentgyörgy böllérei által szervírozott disznótoros, összetett versenyben - tizenkét gárda közül - ugyanis nekik ítélték az aranyérmet. A másik zalai csapat, a kehidakustányi Zalai serények különdíjat kapott.- Harminchat személyes étkészlet volt a főnyeremény, s persze a meghívás a jövő évi versenyre. Minden bizonnyal indulunk újra, nem is annyira a verseny, inkább a barátkozás kedvéért.

Forrás: Zalai Hírlap